Címkék

alma (6) almáspite (1) aprósütemény (1) aranygaluska (1) árpa (1) aszalt gyümölcs (1) bab (2) banán (1) barátság kenyér (1) bejgli (2) bodzaszörp (1) borajánló (30) bukta (1) burgonya (3) cipó (1) citromfű (1) cobbler (1) cukkini (1) cukormáz (1) cseresznye (2) cseresznyés lepény (2) csicsóka (1) csiga (1) csíra (1) csirke (1) csirkemáj (2) csoki (1) csokoládé (3) darált hús (1) dió (8) fahéj (2) fánk (1) fanta (1) felfújt (1) főzelék (1) füstölés (1) fűszerek (1) galuska (1) gersli (1) gesztenye (4) gesztenyeliszt (1) gofry (1) gomba (3) gombóc (3) göngyöt hús (1) grenadírmars (1) gyümölcs (1) gyümölcslepény (1) gyümölcsös édesség (1) hagyma (2) hájas (1) hajdina (1) hideg desszert (1) húsvét (1) joghurt (1) juhtúró (2) kakaós csiga (2) kalács (4) káposzta (2) karácsony (2) keksz (2) kifli (4) knédli (1) kolbász (3) kompót (1) kovászos uborka (1) köles (1) kömény (1) köret (2) körte (1) krémes (1) krémleves (2) krumpli (1) kuglóf (2) kukoricadara (1) kuszkusz (1) lasagne (1) lekvár (1) lencse (1) leveles tészta (3) leves (1) madártej (1) máglyarakás (1) májkrém (1) mák (5) mákosguba (1) mákoskifli (1) marha (3) mascarpone (3) mazsola (2) melegszendvics (1) méz (1) mézeskalács (1) milánói (1) muffin (3) nokedli (3) olivabogyó (2) oregánó (1) padlizsán (2) padlizsánkrém (1) palacsinta (3) pálinka (1) paradicsom (1) pástétom (1) pite (1) pizza (2) pogácsa (2) pörkölt (1) puliszka (1) püspökkenyér (1) rebarbara (2) répa (1) répatorta (1) rétes (1) ribizli (1) rizs (1) rum (4) sajt (3) saláta (1) sertés (2) sertésmáj (1) sheperd's pie (1) snidling (1) sólet (1) sonka (1) sós aprósütemény (1) spenót (1) stroganoff (1) sütemény (1) sütőtök (1) szalonna (1) szendvics (1) szilva (1) szilvásgombóc (1) szörp (3) sztrapacska (1) tallér (1) tarja (1) tej (2) tejszínhab (1) tepertő (1) tésza (1) tészta (1) tiramisu (1) torta (1) túró (4) túrógombóc (1) túrós lepény (1) uborka (1) vadas (1) vaj (1) vargánya (1) velő (1) vese (1) vetrece (1) zabkása (1) zabpehely (2) zöldhagyma (1) zsemlegombóc (2)

2010. június 17., csütörtök

Hajdina

A hajdinát viszonylag kevesen ismerik,vagy ha ismerősen cseng is a név, kevesen kóstolták. Ez nem csoda, hiszen az országban nem termesztik túl nagy területen, s kevés üzletben kapható. Az, hogy kevésbé elterjedt, mint a rizs vagy a búza, jóval kisebb termésmennyiségének köszönhető. Egyszer azonban talán érdemes megkóstolni, s néha-néha készíteni a változatosság kedvéért. Annak ellenére, hogy termését a gabonafélékhez hasonlóan használjuk, a hajdina vagy más néven pohánka nem gabonaféle, a keserűfűfélék családjába tartozik. Rokonai az általunk is jól ismert gyomnövények: a lósóska, a porcsin, a madárkeserűfű. Beltartalmi értékeit tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Elkészíthetjük köretként a rizshez hasonlóan pörkölt vagy sült hús mellé, de a tejberizshez hasonlóan édességet is készíthetünk belőle.
A magvak könnyen és gyorsan megfőnek, így nincs rá szükség, hogy előre beáztassuk őket. A főzés során öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje, majd a főzés során folyamatosan pótoljuk.
Tény, hogy nem olyan laktató mint a krumpli vagy a rizs, de egy próbát szerintem mindenképp megér.

Ágyas pálinka


Egyszer a jóból is megárt a sok...Bár nem hiszem, hogy mióta világ a világ sok háztartásban megunták volna a pálinkát. Hiszen jól tudjuk: kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság. A pálinka ivásra mindig van alkalom: reggel, hogy jobban induljon a munka, ebéd előtt, hogy jobb étvágyunk legyen, este pedig azért iszunk egy féldecit, hogy elűzzük az álmatlanságot. Szerintem néha a munkahelyen sem ártana egy-egy adagot kiosztani az indulatoktól fűtött kollégák és kolléganők között, persze szigorúan terápiás céllal...
Ha mégis úgy éreznénk, hogy a házi pálinka nem fog egykönnyen lecsúszni a torkunkon, akkor sem kell megszabadulni tőle, hiszen némi aszalt gyümölcs hozzáadásával egészen új ízvilágot kölcsönözhetünk neki. Nincs más dolgunk mint az összedarabolt gyümölcsre ráönteni a pálinkát, s néhány hónapig állni hagyni. A sárgabarack és a szilva illik talán leginkább a pálinkához, különösen ha szilva vagy barackpálinkánk van. De vegyes gyümölcspálinkával is nagyon finom. Az aszalt gyümölcsöknek viszonylag magas a cukortartalma, meg fogják édesíteni a nedűt, azonban ha kevesebbet használunk esetleg még egy kis méz is kerülhet az üvegbe.
És amíg összeérnek az ízek, addig sem szabad elkeseredni, hiszen minden nap meg lehet kóstolni, hogy jó-e már.....